Vastagbél daganatok, vastagbélrák tünetei, vizsgálata

Orvosi név:

Jóindulatú daganatok:

Adenoma, Familiáris adenomatosus polyposis syndroma, Hyperplasticus (metaplasticus) polyp(ok), Peutz-Jeghers syndroma

Rosszindulatú daganatok:

Colon carcinoma (vastagbélrák), Colorectalis carcinoma, Herediter non-polyposis colorectalis carcinoma

A vastagbélrák a tüdőrákot követően a 2. leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás, amelynek az előfordulási gyakorisága az utóbbi évtizedekben megtöbbszöröződött. A vastag- és végbélrákok kialakulását az esetek egy részében megelőzi a bél felszínén kialakuló szövetszaporulat úgynevezett polyp(ok) kialakulása, amely(ek) éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú elváltozás(ok), de magukban hordozzák a rosszindulatú elfajulás kockázatát, lehetőségét.

Családi halmozódás a vastagbélrákok kb. 15-20%-ban figyelhető meg. A colorectalis rákok kb. 75%-nak a kialakulása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre és számos életviteli-étkezési tényező befolyásolhatja. Az eddigi eredmények alapján szoros összefüggést találtak a vastagbélrák kialakulása és az életkor, az elhízás, a fokozott kalória bevitel, a fokozott zsírfogyasztás és a fokozott vörös húsfogyasztás között. Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos, különböző rákkeltő anyagot bejuttató dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgás szegény, ülő életmód is, valamint a jóindulatú polypok és egyes gyulladásos bélbetegségek (Crohn betegség, colitis ulcerosa) is szintén magukban hordozzák a rosszindulatú elváltozás kialakulásának a veszélyét. Ugyanakkor a vastagbélrák kialakulása ellen nagy valószínűséggel védelmet biztosít a fizikai aktivitás növelése, a kalória bevitel – elsősorban az állati zsírok – mérséklése, a kalcium bevitel, valamint védő hatással rendelkezik a zöldségben, gyümölcsben, C,E,D vitaminban és karoténben gazdag, rostdús táplálkozás.

Tünetek:

A vastagbélrák az esetek nagy részében lappangva, tünetmentesen növekszik és sokáig nem okoz panaszt, de a székletben megjelenő vérzés, (amit szabad szemmel a beteg még nem észlel, csak laboratóriumi módszerrel mutatható ki) már utalhat a betegség jelenlétére. A vérvesztés vashiányos vérszegénységet okoz (a beteg fáradékony, gyenge). Jellemző tünet lehet a székletürítési szokások megváltozása (hasmenés és székrekedés váltakozik, a széklet vércsíkos lehet), a hasi panaszok, a görcsök, a puffadás, az étvágytalanság, a fogyás és az alsó végtagi visszér vagy trombózis.

Szükséges diagnosztikai vizsgálatok:

Szakértők:

Sebészet

Sugárterápia

Onkológia

Megelőzési lehetőségek, javaslatok:

Bár a betegség kialakulásának pontos oka ismeretlen, néhány hajlamosító tényező kiküszöbölése segíthet a megelőzésben. Kevesebb kalória bevitel, hús, állati zsiradék fogyasztása, magasabb rosttartalmú, kalciumban gazdag ételek fogyasztása ajánlható.

A vizsgálati eredmények alapján a vastagbélrák a jól szűrhető daganatok közé tartozik. Általában a rendszeres szűrővizsgálatokat 40-50 éves kortól ajánlott elkezdeni, ám ha a családban előfordult rosszindulatú megbetegedés (különösen vastagbél- végbél, illetve nőgyógyászati daganatok, vagy mellrák), akkor a rendszeres szűrést korábban javasolt elkezdeni.

A nemzetközi irányelvek egyre inkább az endoszkópos (colonoscopia) szűrés jelentőségét hangsúlyozzák, amellyel az adatok alapján egyértelműen csökkenthető a vastagbélrák halálozása.

Tudjon meg többet a vastagbélrák kezelésével kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről és kövesse napról-napra a rákkutatással kapcsolatos új információkat a Facebook oldalunkon!

« vissza